Hatályba lépett a rendelet – e-pénztárgépeké a jövő – változások

2025.07.02.

Határidők:

  • e-pénztárgépekre történő átállás: 2028. július 1-ig még használhatóak az online pénztárgépek
  • e-nyugta kötelezettség: 2026. szeptember 1.


Őnkéntesen teljesíthető a nyugtáról való elektronikus adatszolgáltatás (e-nyugta) kötelezettsége – a kormány 2026. szeptember 1-jére tolta ki a határidőt, az eredetileg tervezett 2025. július 1-jei időpontról. 2025 úlius 1-től több százezer – online pénztárgép használatára nem kötelezett – vállalkozás önkéntes alapon használhatja a NAV által kifejlesztett ePénztárgép és eNyugta alkalmazást, melyek az App Store és a Google Play Áruház felületein elérhetőek. Az e-pénztárgépet használó vállalkozások vásárlói – a NAV eNyugta alkalmazás vevői applikációjával – telefonjukra kaphatják a nyugtát, a vásárlók így elektronikusan követhetik minden költésüket, visszakereshetők lesznek a bizonylatok.

Az e-pénztárgép lehetővé teszi a nyomtatást, így a fogyasztó továbbra is a kezébe kaphatja a blokkot, ha azt igényli. A NAV ePénztárgép mobilalkalmazása a bluetooth kapcsolatra képes mobil nyomtatók egy részével kompatibilis.

2025. ápr. 01.

Ma lépett hatályba az e-pénztárgépekről szóló rendelet, amely véget vethet a papírnyugtakorszaknak. Most a fejlesztőké a főszerep, idén júliustól pedig már üzembe is helyezhetők – a NAV által engedélyezett – e-pénztárgépek. A kisvállalkozásoknak érdemes megfontolni az átállást a nyugtatömbről, mert az e-pénztárgép a papírmentes nyugtaadás mellett kisebb adminisztrációt, egyszerűbb használatot és költségcsökkentést hoz az eladóknak és a vásárlóknak egyaránt.

Az elkövetkező hónapok az újfajta pénztárgépek típusvizsgálatáról és engedélyezéséről szólnak. A szabályok itt is egyszerűsödtek, mert a vizsgálatokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szakemberei végzik el. A jogszabályoknak megfelelő működés mellett szigorúan ellenőrzik az e-nyugta kiállításának folyamatát és beküldését az úgynevezett nyugtatárba, illetve azt is, hogy semmiképp ne lehessen kijátszani vele az adóügyi előírásokat.

Jelenleg a pénztárgép használatra köteles vállalkozások (kiskereskedelmi üzletek, éttermek, szálláshelyek, taxisok, plasztikai sebészek, gyógyszertárak, masszőrök, konditermek stb.) összességében több mint 200 ezer online pénztárgépet használnak. Az online pénztárgépekről az e-pénztárgépekre történő átállás zökkenőmentességének biztosítása érdekében 2028. július 1-ig még használható az online pénztárgép.

Ugyan nem kötelező, de nyártól érdemes áttérni az e-pénztárgépre. Az online pénztárgépeknél előírt évi egyszeri kötelező szervizeléssel szemben az e-pénztárgépek szervizelése csak akkor kötelező, ha azt az üzembentartó kéri a forgalmazótól. A változás révén a vállalkozások évente átlagosan 25 ezer forintot spórolhatnak meg. Az e-pénztárgép mellett szól az is, hogy az azt használó vállalkozás mentesül a bizonylatmegőrzési kötelezettség alól. Azt ugyanis átvállalja az úgynevezett nyugtatár, amely tíz évig tárolja a beérkezett adatokat. 

A NAV a kisvállalkozókat segítve fejleszt egy ingyenesen, bárki által könnyen és egyszerűen használható e-pénztárgépet, így már nem éri meg a továbbiakban a nyugtatömböt használni. Ehhez a gyakorlatban mindössze egy okostelefonra van szükség, amelyre a vállalkozó letölti az ingyenes e-pénztárgép alkalmazást, és egy egyszerű nyugtanyomtatóra, arra az esetre, ha valaki mégis papíron kérné a nyugtát.

A vevőknek is újdonságot és nagy könnyebbséget hoz az új rendszer, hiszen elektronikusan követhetik nyomon vásárlásaikat, a mobiltelefonról elérhetők a jótálláshoz, garanciához szükséges iratok, így a fogyasztói jogok is gyorsabban, kényelmesebben és egyszerűbben érvényesíthetők. Ehhez mindössze egy erre szolgáló applikációt (vevői alkalmazást) kell letölteniük a telefonjukra.

Lényeges eleme az e-pénztárgép-rendszernek az anonimitás. A vásárlás névtelensége biztosított, hiszen az alkalmazás nem ad át személyes információkat. A kidolgozott kriptográfiai megoldásnak köszönhetően a vevő ugyanúgy névtelen maradhat az eladó és a NAV előtt az e-nyugta világában, mint ahogy a papírnyugta világában az.

Idén júliustól kétféle típusú e-pénztárgép használható: a felhő-, illetve a hardveralapú. Az egyetlen megkötés az, hogy azok a vállalkozások, akik jelenleg online pénztárgép használatára kötelezettek, azok júliustól vagy továbbra is online pénztárgépet használnak, vagy választhatják a hardveralapú e-pénztárgépet. A hardveralapú e-pénztárgépekben egy adóügyi egység biztosítja a folyamatos adatkapcsolatot a NAV-val. A felhőalapú pedig gyakorlatilag egy okostelefonra letölthető alkalmazás, amellyel a papírnyugtát használó vállalkozások nyugtánként legalább 10 forintot spórolhatnak. 

A magyar fejlesztésű e-pénztárgép-rendszer – ahogy korábban az online pénztárgép szisztémája – másolandó modellé válhat világszerte. Az e-pénztárgép a vásárlói tudatosság erősítése, a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése mellett védi a tisztességes adózókat és a költségvetés érdekét is. Az online pénztárgépek bevezetésének hatására a kis cégek bejelentett forgalma 2012 és 2016 között a kiskereskedelemben 20-26 százalékkal, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás ágazatban 30-40 százalékkal növekedett, de a fehéredési hatás a közepes cégeknél is jelentős volt. A korábbi évek tapasztalatai alapján az e-pénztárgép is jótékonyan hathat a jogkövetésre.

Nemzeti Adó- és Vámhivatal

A visszaváltási díj rögzítése az online pénztárgépben

A visszaváltási díj rögzítése az online pénztárgépben - 2024.01.01.

 

2023.12.22. napon megjelent a NAV oldalán a tájékoztató, ami a 2024.01.01-től hatályos visszaváltási díj rögzítésére ad útmutatót az online pénztárgépeken. Korábban megjelent már a NAV oldalán "Az egyes italtermékek csomagolása visszaváltási díjának kezelése az áfában" címmel tájékoztatás (NAV - 2023.12.12.). Ezt egészíti ki a mostani pénztárgépes tájékoztatás, melynek értelmében göngyöleg kezeléshez a forgalmi gyűjtők nem használhatóak, mivel azoknál göngyöleg státusz nem beállítható.

Értékesítéskor

1. Kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható és önkéntesen visszaváltási díjas termék esetén:

  • annyi PLU-t kell a pénztárgépen felprogramozni göngyöleg státusszal, amennyi árkategóriájú és amennyi ÁFA-kulcsú göngyöleget használ a bolt, úgy beállítva, arra figyelve hogy az ital ÁFA-kulcsával egyező ÁFA-kulcsú göngyöleget kapcsoljunk az értékesítéshez

2. Kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék esetén

  • ha az italterméket kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható csomagolásban (göngyölegben) értékesítik, akkor a pénztárgéppel kiállított egyszerűsített számlán, illetve nyugtán az italtermék göngyölegét külön tételként, visszaváltási díjon kell szerepeltetni, és ezt a tételt az „E” jelű áfagyűjtőhöz tartozó forgalmi gyűjtőben – mint az Áfa tv. hatályán kívüli tételt – kell rögzíteni.

Visszaváltáskor

  • a visszaváltási díj kifizetéséhez göngyölegjegyet kell kiállítani, amin a visszaváltott göngyöleg után visszatérített külön díjat (betétdíjat) az értékesítéskor alkalmazott áfakulccsal megegyező adómértékkel kell szerepeltetni. Ha a visszaváltási díjat nem közvetlenül térítik vissza (automata), akkor levásárolható vagy készpénzre beváltható többcélú utalványként kell kezelni a bizonylatot, beváltásakor vagy részellenértékeként való elfogadásakor az utalvány összegét egyéb fizetőeszközként kell rögzíteni az értékesítésről kiállított bizonylaton vagy az utalvány készpénzre váltásakor fizetőeszköz-cserére vonatkozó pénzmozgásbizonylatot kell kiállítani.

 

Nagyon röviden pedig:

1. Kötelezően visszaváltási díjas, újrahasználható és önkéntesen visszaváltási díjas termék esetén
A csomagolás / göngyöleg értékesítése és a visszaváltása is az adott termék áfa kulcsával történik
2. Kötelezően visszaváltási díjas, nem újrahasználható termék esetén
A csomagolás / göngyöleg értékesítése és a visszaváltása is adómentes („E” jelű) áfa kulccsal történik.

Az elektronikus fizetés lehetőségeiről

2021. január 1-től változnak a jogszabályok.

 

A kereskedelemről szóló törvény 2021.01.01-től hatályos 5/F. §-a értelmében a pénztárgép használatra kötelezetteknek biztosítaniuk kell a vásárlóik számára az elektronikus fizetési lehetőséget és annak folyamatos rendelkezésre állását.

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő (aki nyugtaadási kötelezettségét kizárólag online pénztárgéppel teljesítheti) köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását 2021. január 1-jétől.

https://image.freepik.com/free-photo/waitress-swiping-credit-card-pos_256588-1529.jpg

Magyarul: bármelyik helyen, ahol van online pénztárgép, az elektronikus fizetést lehetővé kell tenni: ez a legtöbb esetben bankkártyával vagy okostelefonnal ( amelyben virtuális kártya van ) történő fizetést jelent, az üzletben fixen telepített vagy mobil bankkártyaolvasó terminál vagy okoseszköz (kínált megoldásaink weblapunkon) segítségével.

Az utóbbi idők fejlesztéseinek köszönhetően gyakorlatilag már más módszerrel is lehet fizetni. Ez a szolgáltatás önálló alkalmazásként vagy mobilbankos alkalmazáson keresztül működik, a boltban történő vásárláskor a jól ismert bankkártyás fizetéshez hasonló a dolog, csak nem a kártyaadatokon, hanem a bankszámlaadatokon alapul a tranzakció, a lakossági utalásokat rögtön célba juttató - márciusban elindított - azonnali fizetés rendszer (AFR) segítségével.

Rendezhető a vásárlás az azonnali fizetés rendszerét használva:

  • a név és számlaszám megadásával
  • regisztrált másodlagos azonosító használatával
  • összeg-mentes QR kód megadásával
  • összeggel feltöltött QR kód segítségével (MNB szabványra épülve)

ily módon megfelelve a 2021. január 1-től az online kasszával rendelkező vállalkozások számára előírt elektronikus fizetés feltételének. Költséghatékonyan, kártyás fizetési infrastruktúra kiépítése nélkül - a kifizetett összegek pedig azonnal teljesülnek.

Az azonnali fizetési rendszerről:

  • A Magyar Nemzeti Bank döntése és innovációs törekvései alapján az azonnali fizetési rendszert (AFR) 2020. márciusától vehetik igénybe a magyarországi bankok ügyfelei.
  • Az azonnali fizetési rendszeren belül történő átutalások 5 másodpercen belül teljesülnek
  • Az AFR-re számos kiegészítő szolgáltatás épülhet, ezek egyike az MNB által kidolgozott QR kód szabványra épülő fizetés
  • A QR kód és fizetési kérelem alapú fizetési megoldások számos előnnyel járnak a kereskedők részére, de használatuk a vásárlók számára is kényelmes, egyszerű és biztonságos. A vásárló a saját okostelefonjára telepített banki alkalmazást használja a fizetés során
  • A sikeres fizetés feltétele, hogy a vevő rendelkezzen olyan lakossági, vagy vállalkozói mobilbank applikációval, amely képes az MNB szabványon alapuló QR kód beolvasására

Lényeges különbség a kártya-elfogadáshoz képest a pénz megérkezésének ellenőrzése: a POS terminál erre lehetőséget biztosít, addig az azonnali fizetés (jelenlegi) általános megoldásainál ez nem olyan egyértelmű.

Ellenőrzési lehetőségek:

  • SMS értesítés, push üzenet a mobilra
  • mobilbank / netbank a számlatörténete
A pay@POS egy mobilra tervezett alkalmazás, amivel az MNB szabványának megfelelő, azonnali átutalást indító QR kódot lehet készíteni.
Ajánlott weboldal linkje: MNB standard QR kód generálás Credetra pay@POS-al

( https://www.credetra.com/paypos/ -2020, Tulajdonos: Bell IT Consulting / Harang Péter)

Mint egy POS-terminál, csak itt nem kártya-elfogadás történik, hanem bizonyos adatok beírása/megadása kell ahhoz, hogy a vásárló / ügyfél átutalással tudjon fizetni. (Esetlegesen megjegyzés berögzítése, majd a fizetendő összeg megadása )

A fizetéshez szükséges a vásárló mobilbankja is. Melyik bank támogatja a QR olvasást? A bankok most fejlesztik a mobilbanki szolgáltatásukba a QR kód olvasást. Hónapról hónapra jönnek ki az alkalmazások és növelik a lehetséges fizető ügyfelek körét.

Ezekről a bankokról tudjuk, hogy a mobilbankjukba már élesítették a QR kód olvasást:

  • Raiffeisen
  • Gránit bank
  • OTP Simple

Törvényi háttér:

2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet

Éves felülvizsgálat a koronavírus idején és elmúltával

2020. évi LVII. törvény A veszélyhelyzet megszüntetéséről (2020. június 17., szerda) 50. § Ha a pénztárgép éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.
Határidő: 2020.október 15. – a legújabb közlemény kitolta 2020. december 31-ig.
Korábbi tartalom: Az éves felülvizsgálatok ütemezésekor elsődlegesen a járványügyi szempontokat vesszük figyelembe, akár a határidő csúszása árán is. A rendkívüli helyzettel kapcsolatos hivatalos tájékoztató a NAV honlapján elérhető.
A COVID-19 koronavírus-járványt a pénztárgépek éves felülvizsgálatára vonatkozó kötelezettség teljesítésének szempontjából a NAV vis maior helyzetnek tekinti. A veszélyhelyzetben az üzemeltető akkor jár el tőle elvárható körültekintéssel, ha a kormányzati intézkedések betartása érdekében – amennyiben szükséges – elhalasztja a felülvizsgálatot és arra csak veszélyhelyzet megszűnését követően kerül sor.
Az elmaradt éves felülvizsgálatot legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követően 120 napon belül el kell végezni.

NAV link